Biztonsági kamerarendszer üzemeltetéséről és a rögzített képfelvételek felhasználásáról szóló szabályzata
Adatkezelő, azaz a Demlyénék Étterme Kft. (a továbbiakban: Adatkezelő) a telephelyén (1047 Budapest, Váci út 65.) folytatott elektronikus képi megfigyelésre vonatkozó szabályokat – az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 sz. általános adatvédelmi rendelete, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotv.”), továbbá a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól 2005. évi CXXXIII. törvény („Szvtv.”) keretei között, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság irányadó ajánlásainak szem előtt tartásával – az alábbiak szerint állapítja meg:
I. Adatkezelő megnevezése és elérhetőségei
Neve: | Demlyénék Étterme Kft. |
Székhelye: | 1044 Budapest, Fóti út 25. 3. |
Nyilvántartási száma: | 01-09-934754 |
Adószáma: | 12446430-2-41 |
E-mail címe: | etterem@tuzestal.hu |
Online elérhetősége: | https://tuzestal.hu/ |
Telefonszáma: | +36303518856, +3613694453 |
II. Szabályzat célja
Jelen szabályzat (a továbbiakban: „Szabályzat”) célja annak biztosítása, hogy az Adatkezelő az általa telephelyként használt ingatlan területén elhelyezett elektronikus képi megfigyelőrendszert az érintett személyek információs önrendelkezési jogára vonatkozó hatályos szabályozással összhangban, átláthatóan, az érintettek alkotmányos és személyiségi jogait maradéktalanul tiszteletben tartva alkalmazza.
A Szabályzat részletesen tartalmazza a kamerás megfigyelés feltételrendszerére vonatkozó szabályokat, a megfigyelés célját, jogalapját, a felvételek megőrzésének időtartamát, a felvételek megtekintésére jogosultak körét, adatbiztonsági követelményeket és ezzel a kamerarendszer alkalmazásával összefüggő adatkezelés minden lényeges elemére kiterjedő, egyértelmű és részletes tájékoztatást nyújt az érintettek számára.
A jelen Szabályzatban nem rendezett kérdésekben az Adatkezelő mindenkor hatályos Adatvédelmi Tájékoztatója az irányadó!
III. Kamerás megfigyelés célja
A kamerás megfigyelés célja az Adatkezelő telephelyén található ingó és ingatlan vagyon védelme, a megfigyelt területen tartózkodó személyek életének, testi épségének és vagyoni javainak védelme, károkozással járó jogsértő cselekmények megelőzése, az észlelt jogsértések felderítése, a jogsértő cselekmény hatósági vagy bírósági eljárás keretében történő bizonyításának elősegítése.
A kezelt adatok köre: az érintettek képmása, a megfigyeléssel érintett magatartása, valamint a kameraképpel megszerezhető esetleges további adatok.
IV. A kamerák elhelyezése, a megfigyelés és a képfelvételek felhasználásának célhoz kötöttsége
Adatkezelő az egyes kamerákat olyan helyen és látószögben helyezi el, amely összhangban áll a III. pontban rögzített személy- és vagyonvédelmi céllal.
Adatkezelő semmilyen indokból és módon nem folytat elektronikus megfigyelést: abból a célból, hogy megfigyelje a munkavállalók, látogatók, vendégek viselkedését, látogatásuk intenzitását. Adatkezelő kijelenti, hogy az általa üzemeltetett kamerarendszer kizárólag a saját használatában álló épületrészek, helyiségek és területek, illetőleg az ott történt események megfigyelésére szolgál.
A kamerás megfigyelésre és a rögzített képfelvétel felhasználására kizárólag a Szabályzatban meghatározott célból kerülhet sor feltéve, hogy a felhasználás a cél megvalósulásához elengedhetetlen és arra alkalmas.
V. A kamerás megfigyelés jogalapja
Az érintettek kamerás megfigyelése az Adatkezelő jogos érdekén alapul.
VI. Érdekmérlegelési teszt
Adatkezelő az V. pont szerinti jogos érdeke alapján végzett adatkezelésre tekintettel, az alábbiak szerint végzi el a szükséges érdekmérlegelési tesztet.
VI.1. Az Adatkezelés célja és a jogos érdekek azonosítása
VI.1.1. Adatkezelés célja: vagyoni javak védelme, a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása.
VI.1.2. Adatkezelő részéről fennálló jogos érdek azonosítása: Adatkezelő azon érdeke, hogy a telephelyén lévő berendezések, eszközök és gépek sértetlenek legyenek, személyi sérülések vagy esetleges eltulajdonítások ne történjenek.
VI.2. Az adatkezelő jogszerű érdekének értékelése
VI.2.1 A jogos érdek megfelelően konkrét:
A jogos érdek megfelelően konkrét, hiszen Adatkezelő pontosan meghatározza, hogy az elektronikus megfigyelést mely cél, illetve célok érdekében végzi.
VI.2.2. A jogos érdek valódi és aktuális:
A jogos érdek valódi, hiszen a személy- és vagyonvédelem jogszabályok által is meghatározott, valódi védendő érdek, az Adatkezelőnek pedig a megfigyelt területen felmerülő rendkívüli eseményekre utaló gyanú kivizsgálásához alapvető érdeke fűződik. A jogos érdek aktuális, hiszen a személyi- és vagyonvédelemi, események kivizsgálása az Adatkezelő gyakorlatában előforduló szükségleten, illetve eseményeken alapszik.
VI.2.3. Adatkezeléshez fűződő harmadik személy, társadalom érdeke:
Az adatkezeléshez harmadik személynek vagy a társadalom egy részének konkrétan érdeke is fűződhet, illetve általánosságban a személy- és vagyonvédelemössztársadalmi érdek, mely tágabb értelemben összefügg a bűncselekmények hatékony felderítésével, illetve a közbiztonsággal. Társadalmi célként említhető még az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, melyek megvalósulását szintén szolgálja az adott adatkezelési folyamat.
VI.3. Az érdekek mérlegelése
VI.3.1. Az adatkezelés szükségessége, azaz annak egyértelmű és világos bemutatása, hogy az adatkezelés az érdek eléréséhez feltétlenül szükséges és alkalmas:
A képfelvevő elektronikus megfigyelő rendszer által történő rögzítés az emberi élet, testi épség, személyi szabadság, az ingatlan és ingó vagyon – ideértve különösen a raktárkészletet -, az üzleti titok védelme, a jogellenes cselekmények felderítése és bizonyítása céljából történik. E célok eléréséhez a zártláncú kamerarendszer működtetése döntő mértékben hozzájárul, hiszen az események jelentős része megelőzhető, ha az esetleges elkövetők tudják, hogy a cselekményüket kamera fogja rögzíteni, a bekövetkezett események, jogsértések, panaszok jelentős része pedig kivizsgálható a képfelvételek megtekintésével. Minden egyes kihelyezett kamera esetében az adatkezelés szükségességet a fenti célok figyelembevételével vizsgálta az Adatkezelő.
VI.3.2. Annak vizsgálata, hogy rendelkezésre állnak-e alternatív, az egyén szempontjából kevésbé korlátozó megoldások, mellyel az érdek elérhető:
Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan technika vagy megoldás, amellyel képfelvételek készítése nélkül rekonstruálni lehetne, hogy mi történt egy bűncselekmény vagy jogsértés kapcsán, így e célok elérése más – az érintettek információs önrendelkezési jogát csekélyebb mértékben korlátozó – módszerrel nem biztosítható. A felvételek esetleges anonimizálása, az érintett személyek kimaszkolása szintén lehetetlenné tenné az azon szereplő személyek beazonosítását, így az alapvető védelmi cél nem valósulhatna meg, a felvételek bizonyos ideig való tárolása nélkül pedig nem szolgálhatnának az adatok, cselekmények bizonyítására, ellenőrzésére.
VI.4. Az érdekek arányosságának mérlegelése
VI.4.1. Érdekek természetének vizsgálata
VI.4.1.1. Az adatkezelő jogos érdekének természete és jellege:
Az Adatkezelő védeni kívánt érdeke jogilag védett, társadalmilag is elismert érdek. Az Adatkezelő jogos érdeke nyomós és kényszerítő jellegű, mert kiemelkedő fontosságú, jogilag elismert érdekek.
VI.4.1.2. Az érintett érdeke:
Az adatkezelés az érintett Polgári Törvénykönyvben személyiségi jogként nevesített képmáshoz való jogát érinti, illetve az érintett információs önrendelkezéshez való jogát, amely végső soron az emberi méltósághoz való alapvető emberi jogból levezetett jogosultság. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alapján az emberi méltóságból levezetett egyes jogosultságok, úgymint jelen esetben az információs önrendelkezéshez való jog, annak személyes adatokkal való rendelkezésének aspektusa szükséges és arányos módon korlátozható.
VI.4.1.3. Az adatok jellege:
A kezelt személyes adatok a biztonsági kamera felvételei, az érintettek képmására, mozgására, tartózkodására, magatartására vonatkozó információk. A kamerák látószöge csak a céljukkal összhangban álló területre irányul, a kezelt személyes adatok csupán azon adatok körére korlátozódnak, amelyek feltétlenül szükségesek a személyi és vagyonvédelmi cél megvalósulásához, és kizárólag az adatkezelési cél megvalósulásához szükséges legrövidebb ideig tároltak.
VI.5. Adatkezelés hatásainak vizsgálata
VI.5.1. Az érintett számára az adatkezeléssel járó kedvező és kedvezőtlen hatások:
Az adatkezelés az érintett információs önrendelkezéshez való jogát és a képmáshoz való jogát érinti, korlátozza, illetve többnyire egyenlőtlen jogviszony alapján történik. Az érintett számára az adatkezelés kifejezett előnnyel is járhat, hiszen egy az érintett által elszenvedett esetleges bűncselekmény felderítésében is szerepet játszhatnak a felvételek, illetve az adott adatkezelési tevékenység az érintettek személyi és vagyoni védelmét is szolgálja. Az adatkezelés érintheti negatívan az érintettet, hiszen abból kifolyólag, hogy nem hozzájárulás alapján valósul meg az adatkezelés elképzelhető, hogy ez az érintett akarata ellenére történik. Megemlítendő azonban, hogy a lehető legrövidebb ideig történő adatkezelés, és a korlátozott hozzáférési lehetőség az adatokhoz hatékonyan enyhítik ezen negatív hatásokat.
A hatások vizsgálatánál megjegyzendő, hogy az elektronikus megfigyelőrendszer által készített felvételeknek nem célja a látogatók, vagy munkavállalók ellenőrzése, illetőleg a tárolt adatok nem használhatók a látogatók vagy munkavállalók tevékenységének ellenőrzésére.
VI.5.2. Az érintett ésszerű elvárásai:
Az érintett ésszerű elvárásai keretében az adatgyűjtés időpontjában számolhat és számolnia is kell azzal, hogy személyes adatainak kezelésére jogos érdek alapján sor kerül, hiszen az Adatkezelő megfelelő előzetes tájékoztatást nyújt az érintett számára az adatkezelés megkezdése előtt.
VI.5.3. Az adatkezelés módja:
Az adatkezelés – az adatminimalizálás és célhoz kötöttség elvét megvalósítva – csupán azon adatok körére vonatkozik, amelyek feltétlenül szükségesek a cél eléréséhez. Az Adatkezelő a célhoz kötöttség elvét megvalósítva csupán addig kezeli az érintett személyes adatait, amíg arra a cél megvalósulása érdekében szükség, illetve jogszabály alapján lehetőség van. A felvételeket az Adatkezelő felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 1825 naptári napig tárolja.
Adatkezelő a kihelyezés előtt minden egyes kamera szükségességét és arányosságát megvizsgálta. A személyes adatok kezelése a gyűjtésen, tároláson és a bizonyításhoz történő felhasználáson kívül más adatkezelésre nem terjed ki.
Valamennyi kamera vonatkozásában részletes kihelyezési lista készült, ami a kamerák elhelyezését tartalmazza. Ezzel az adatkezelés hatásai teljes mértékben előreláthatóak és kiszámíthatóak.
VI.5.4. Az adatokhoz való hozzáférés korlátozása:
Az érintett személyes adatok megismerhetősége szigorúan csak az Adatkezelő ügyvezetését ellátó vezető tisztségviselők és a VII. pont szerinti Adatfeldolgozó számára lehetséges. Az említetten kívül adott esetben hozzáférhet az adatokhoz nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, ügyészség, bíróság. A felvételeket csak a megjelölt hatóságoknak lehet kiadni.
A felvételeket tároló eszközök zárt, védett térben vannak elhelyezve.
A felvételeket elektronikus jogosultság korlátozással lehet elérni.
VI.6. Az érdekmérlegelés eredménye és annak dokumentálása
VI.6.1. Jogos érdek fennáll
A védendő területen megvalósuló személy- és vagyonvédelem olyan érdek, amely nem csak az Adatkezelő érdekének tekinthető, hiszen az élet és testi épség, vagyoni javak, az üzleti titok védelme egy lényeges társadalmi érdek is. Adatkezelő jogos érdeke kellően meghatározott, valódi és aktuális.
VI.6.2. Az adatkezelés szükséges
Az adatkezeléssel elérni kívánt cél olyan technikai intézkedéseket követel meg, amelyek alkalmasak az adott személy és cselekménye felismerésére, illetve a képi megjelenítés elengedhetetlen a minél pontosabb információszerzéshez, így nemhogy alkalmas, de nélkülözhetetlen is az Adatkezelő érdekének eléréséhez. Emellett egyéb alternatív, kevésbé korlátozó eszköz nem áll rendelkezésére. A felvételek esetleges anonimizálása, érintettek kimaszkolása lehetetlenné tenné az azon szereplő személyek beazonosítását, így az alapvető védelmi cél nem valósulhatna meg, a felvételek bizonyos ideig való tárolása nélkül pedig nem szolgálhatnának az adatok cselekmények bizonyítására, ellenőrzésre. Mindezek alapján a jogos érdek szükségessége fennáll.
VI.6.3. Az adatkezelés arányos korlátozást jelent az érintett vonatkozásában
Az érdekek természetének vonatkozásában elmondható, hogy bár az adatkezelés korlátozza az érintett személyes adataival való önrendelkezéshez való jogát, ez a jog azonban nem jelent abszolút, korlátozhatatlan jogosultságot, így az adatkezelés szükségessége és arányossága esetében az megengedhetőnek minősül.
Az Adatkezelő a személy- és vagyonvédelemhez fűződő jogilag elismert érdeke az arányosság megítélésekor ugyan az alapjog érvényesítésénél gyengébb, azonban az részben olyan társadalmilag elismert érdek is, amely erősebb az érintett személyes adataival való önrendelkezéshez fűződő érdeknél, azáltal az közérdekként is értelmezhető, hiszen az élet és testi épség, vagyoni javak védelme egy lényeges közösségi érdek is.
A fentiek alapján az érdekmérlegelési teszt végeredményeképpen megállapítható, hogy az érintett joga nem élvez elsőbbséget az Adatkezelő jogos érdekével szemben, az adatkezelés szükséges és arányos korlátozást valósít meg az érintett vonatkozásában.
VII. Felvételek megtekintésére jogosultak köre, a képfelvételek megőrzésének helye és időtartama
Annak érdekében, hogy Adatkezelő minél kevésbé terjeszkedjen bele az érintettek magánszférájába, az elektronikus megfigyelőrendszerrel készített felvételekhez csak meghatározott személyek férhetnek hozzá, ennek megfelelően a rögzített képfelvételeket kizárólag az ügyvezetés jogosult visszanézni, az Adatkezelő jogos érdekének az érvényesítése során.
Képfelvételek az alábbi adatfeldolgozó tárolja:
Vidux Informatikai Kft.
Székhelye: 1138 Budapest, Madarász Viktor utca 47-49. 2. ép. 3. em.
E-mail címe: office@vidux.net
Online elérhetősége: http://vidux.hu/
A felvételeket tároló eszközök védett térben vannak elhelyezve. A felvételeket elektronikus jogosultság korlátozással lehet elérni. A digitális rögzítők elérése naplózásra kerül, amely rögzíti a hozzáférés időpontját, valamint a hozzáférést végző személy azonosítását.
Rögzített képfelvételeket az Adatkezelő, felhasználás hiányában, legfeljebb 1825 naptári napig tárolja.
VIII. A kamerák telepítési helyei
A kamerák főbb ismérveit az alábbi táblázat szemlélteti.
A kamera megnevezése | A kamera által megfigyelt terület | Az elhelyezés célja |
K1 | Éttermi rész | Személy – és vagyonvédelem |
K2 | Éttermi rész | Személy – és vagyonvédelem |
K3 | Kültéri bejárati ajtó | Személy – és vagyonvédelem |
K4 | Kerthelyiség | Személy – és vagyonvédelem |
K5 | Kerthelyiség | Személy – és vagyonvédelem |
K6 | Konyha | Személy – és vagyonvédelem |
K7 | Futárváró | Személy – és vagyonvédelem |
Adatvédelmi tisztviselő elérhetőségét az Adatkezelő mindenkor hatályos Adatvédelmi Tájékoztatója tartalmazza.
Adatkezelő megváltoztathatja ezt a Szabályzatot. Ebben az esetben a frissített változatot közzéteszi.
Az érdemi változásokról Adatkezelő mindig megfelelő tájékoztatást nyújt.
A jelen Szabályzatban nem rendezett kérdésekre, így különösen az érintettet az adatkezeléssel összefüggésben megillető jogosultságokra, az adatvédelmi incidensre az Adatkezelő „Adatkezelési Tájékoztatója” elnevezésű dokumentációja az irányadó.
Kelt: Budapest, 2023. március 01.